2011:Űrodüsszeia szabad ötletelés

Előkészítő munkák:

Kell majd egy aktuális Kerettörténet, ami nincs meg, ezt szerintem a teljes megalkotása után kerül a helyére.

A szövegkönyv - és forgatókönyv - szerkesztése.

installációbővítés gömbökkel, vásznakkal előtér, háttér, a sziromvilágos tér, csövekkel kifeszítve, a bolygók közötti tér, első, hátsó és oldalsó vászon kifeszítve, és a kis plazmatévé a videóvetítésekhez.

Videó: kisfilmforgatások : Kőbánya városközpont, metro, Lámpagyár, vasútvonalak, taurin gyár, gabonasilók és hidroglóbuszok, pécs uránváros, robbantásos kőbánya, kőbányai alagútrendszer, helyszínek befotózása, engedélyek intézése és forgatások.
kisfilmvágások. a metró alagút vezető fülkéből, esetleg légi felvételek.
a meglévő filmekből vágás, montázs: Davin Lynch: Dune, Stanley Kubrick, Arthur C. Clark: 2011 Space Udyssey, esetleg Pirx kapitány és még egyéb. Nasa tv felvételek.
a sziromvilágos kisfilm. mindezekből videómontázs készítése, aztán vetítése a különböző vásznakra, falakra, felületekre.
kávéfőző, hajszárító és egyéb amatőr hajtogatott űrhajómodellek, marsfelszín, stb..
"videóárnyék" készítése, test lekövetése
videóelvételek a próbákon, már megalkotott részek rögzítése és az előadásban lejátszása késéssel követbe, rám vagy mögém, elém vetítve, így megoldva a sokszorosítás, illetve e párhuzamos életek, szerepek megélésének a lehetősége, az időben elveszés, térbeli szétszakadás, párhuzamos életek, a párbeszéd saját magammal, vagy menekülés akár önmagam, önmagaim elől, "videóárnyék".

Szövegszerkesztés a különböző már meglévő irodalmi szövegekből:
Homérosz: Odüsszeia, James Joyce: Ulisszesz, Stanley Kubrick, Arthur C. Clark: 2001 űrodüsszeia, Frank és Brian Herbert: Dűne - részletek
és ezeken kívül részletek a Kertész naplójából (Kozmi) az Iola forgatókönyvéből (Zsófi) a kékfilm forgatókönyveiből és a Játék forgatókönyvéből (Zsófi)
Emellett a komplex mitológiai-irodalmi-science fiction szövegkeret mellett szeretném megtartani a Weöres: Médeiát "középen" a történet magjaként, eléje-mögéje kerekíteni egy kerettörténetet, ami mindezt aktuálissá, a jelenbe hozza és szeretnék három, nagyon személyes történetet vagy bolyongást is belevinni. A három alkotó nagyon személyes saját történetét, saját bolyongását, így Jancsi, Kozmi és én saját szereplőként saját történetünket tudnánk megjeleníteni ebben a kozmikus és galaktikus keretben, azon belüli személyes kapcsolódásként, mely történetek egyszer csak kilépnek vagy belépnek a nagy már futó történetbe és ilyenkor a három szereplő, a keverőpult vagy a laptop mögül kilépve belép a játszó térbe és a saját történetébe lép bele, ami illeszkedik a nagy történetbe, de annak saját, személyes vetületét alkotja meg.

A darab a bolyongásról szól. Azon gondolkoztunk, hogy hol és hogyan lehet elveszni. El lehet veszni a térben, ilyen módon az előadás maga utazás lesz a különböző bolygók között. Erről szól a Játék nagyobb forgatókönyve és a Kertész naplója is....
A kertész bolygók között utazik, mert magokat akar elültetni az univerzumban, eközben kalandokba keveredik, napok energiáját tapasztalja, érzelmeit fejti meg s közben óhatatlanul is széthinti saját magát a galaxisban. A Kertész naplójáról bővebben most nem nyilatkozom, mert nem én írom, hanem a Kozmi. Ha közöl belőle részleteket, azok ide is felkerülnek majd fokozatosan, illetve reméljük, hogy hangjáték formájában is követhető lesz majd.
A Játék forgatókönyve megint más tészta, mert azt én írom. Részletesen közzéteszem majd egy következő, csak ezt tartalmazó bejegyzésben. Nagy vonalakban arról van szó, hogy a lány, aki én vagyok különböző bolygókon valósítja meg magát, mindegyik bolygó egy másik életét jelenti, más képességeit használja benne, az egész mégis kiad egy linearitást. A történet élettörténet s egyben egy kapcsolat története is.

Ehhez szeretném majd képben használni a különböző most leforgatandó kisfilmeket, melyek azok a "földi" helyszínek, ahol ez a lány megjelenik és ahol valahol a földön kívüliségével lép a földdel kapcsolatba, vagy ahol ő maga a földönkívülivel lép kapcsolatba. Ezek jellemzően elhagyatott gyártelepek, vagy ipari létesítmények, olyan helyszínek, melyekhez a Játék megírása és átélése során kötődtem, és ahol ez a világ megszületett, kirajzolódott és megszületett. Mindegyik színhely egyfajta állapot vagy stáció a folyamatban. Mindegyik színtér egy külön film, egy világ. Ezeket szövik össze az elmesélt történetek a Játék forgatókönyvében, mely már a színpadon zajlik. Ezekbe ugyanúgy be tudok lépni és ki tudok belőlük lépni, ahogyan a Sziromvilágnál tettem, de itt van lehetőségünk mindegyiket külön kinagyítani.


De ezen kívül el lehet veszni az időben - azaz a tudatban - is. Ezt tudnánk megjeleníteni a "videóárnyékkal", ami Jancsi saját videós anyaga lenne.
Ennek van belső köze a párhuzamos szerepszemélyiségekhez, világokhoz, életekhez.

Tehát el lehet veszni az időben és el lehet veszni a térben.
ezen kívül el lehet veszni önmagunkon belül. Ez az, amiről a Sziromvilág c. performenszem szólt. A szirmok és az azokon megjelenő bolygók szereplők, a hozzájuk fűződő viszonyaim pedig szerepek, melyekbe kilépve az alapszemélyiségből sokszorozódom meg, mindegyiket integrálni kell oda-vissza, szétfeszülni lehet köztük, ez alkotja a dinamikus sziromteret és az önmagamon belüli viszonyrendszereket. Ezek egyúttal párhuzamos életeket és párhuzamos "világokat" is megjelenítenek. Itt lehetőségünk nyílik minden világot külön kinagyítva akár kisfilmben, külön kisvideóban is megmutatni. ez ugyanúgy útvesztő, bolyongás a szerepek, világok, szirmok, bolygók között, illetve azok párhuzamossága közötti ugrálás a sávokon, szerepekben, melyek lehet hogy villanásnyiak és sokszor egyszerre kell megélni őket. itt lehetne a "videóárnyékot" is újra használni.

Hang: Kozmi. nyilván lehetne használni a Médeiához már elkészített "hangteret" de ezt kibővíthetnénk a Kozmi által említett Nasa-s bolygóhangokkal, melyek már a hallható tartományon belül sugározzák a bolygók rezgéseit, ezt én kiegészíteném az indiai rendszerben használt bolygómantrákkal, stb. a nagy szertartásoknál.
szeretnék emellett fehér zajt használni.

ebben vagy a jövőben szeretnénk megalkotni egy hangteret, egy olyan teret, ami hangzik. a bolygók érintésével színt, hangot bocsájtanak ki, szenzorokkal megoldva valahogyan egy olyan installációs teret hoznánk létre, ahol a fények hangzanak, vagy a mozgás hoz működésbe hangokat, vagy ahol az installáció maga "hangzik" - beépíthetnénk "hangszereket" is a térbe, stb..

Egy olyan belső utazást szeretnénk létrehozni, mely képes hangban, látványban,, videóban, mozgásban és szövegben olyan hatást elérni, hogy a benne résztvevő, azt befogadó nézők, hallgatók maguk is belső utazáson vegyenek részt, egyfajta tudati evolúción, vagy megkereshessék saját belső utazásukat, labirintusukat, azt hogy saját életükben a bolyongás mi körül és mi felé vagy mi elől történik..

A darab a bolyongásról szól, mint olyanról. Ezen belül nyílnak a különböző bolyongások, a nagyon személyes történetek és a különböző szimbolikus történetek szövegben, mozgásban, vetítésben.
A legtágabb a kozmikus keret. Ezt szeretném a galaxis születésével bevezetni és azzal, ahogyan a teremtés zajlik, teremtéstörténeteket olvasnék fel hozzá, használnék szép galaktikus videókat a naprendszer születéséről, a big bangről vagy a húrelméletről, a fekete, fehér lyukakról, stb.. És megjelenne a sperma-narratíva a szaporodásról, az ahogyan a petesejtbe bejut és a petesejt osztódni kezd, és az embrionális szakasz elkezdődik. Ezt is szépen videóban megmutatva, ebből indulna ki egy nagyobb evolúciós ív. ezt össze lehetne képileg köti a 2001 Űrodüsszeiával is, a párhuzam eléggé nyilvánvaló.Ez tehát a kozmikus és az emberi evolúció része. Ebből nyílik Kozmi története a kertész naplójával, elfújunk egy pitypangot és a szél ezeket a magokat szétfújja a galaxisban a bolygók között. Mindenki utazik valamiért. A Kertész azért utazik, hogy mint férfi az isteni parancsot követve benépesítse az univerzumot. A nő egészen más miatt utazik, ő az a mozgó talaj, ami meg tud termékenyülni és keresi a dinamikában a biztonságot vagy a helyet ahol végre meg tud telepedni és nem szakad semerre sem tovább.

nyilván jó lenne árnyjátékot, sziluettjátékot is használni, így két irányból használni a vetítővásznakat.
és nyilván ez egy montázs, egy hang-kép és szövegmontázs, aminek valamiképpen mégis szervessé kell válnia, hogy befogadható legyen, ezt hivatott létrehozni a keret, ami szerintem csak azután alkotható meg köré, amikor a tartalom már elrendeződött benne.

ez egy hatalmas merítés, aminek le kell tisztulnia. elég lenne belőle egyet kibontani és kidolgozni, nem szabad túl sokat bennehagyni kidolgozatlanul. a szerkesztésnek valahogy szervesen kell kiadnia az egészet, mintha az anyag
diktálná belülről a dolog ritmusát vagy a fő motívumokat, elrendezéseket, ami köré épülnie kell látványban is.
időben, hangban, és képben is túl hatalmas merítés, mindenképpen kicsinyíteni, fókuszálni, szelektálni kell, de ezt valószínűleg maga a konkrét előkészítő munkafolyamat fogja eldönteni és az abban képződő valóság fogja kiadni.

Tervezett bemutató júniusban a Tűzraktérben!!